Ősszel új kötetünk érkezik, a Felépülő szülők – A józan családi élet megvalósítása

2026.07.28.

Sarah Allen Benton könyve a szerhasználati zavarból felépülő szülők sajátos élethelyzetét mutatja be. Nem hagyományos gyermeknevelési kézikönyv, és nem is a józanság elérésének módszereit ismerteti. Elsősorban azt vizsgálja, hogyan lehet egyszerre fenntartani a felépülést, helytállni szülőként, gondoskodni a családi kapcsolatokról, és közben megőrizni a személyes identitást és a mentális egészséget.

A szerző maga is hosszú ideje felépülésben élő édesanya és addiktológiai szakember. A szakirodalmi ismereteket felépülő szülők történeteivel, kezelő szakemberek tapasztalataival és saját naplórészleteivel egészíti ki. A könyv egyik legfontosabb üzenete, hogy a felépülő szülők nincsenek egyedül a bizonytalanságaikkal, szégyenükkel, kimerültségükkel vagy ambivalens érzéseikkel.

A könyv a felépülés több szakaszát különbözteti meg. Az első időszakban a stabilizálódás, a visszaesés megelőzése és az alapvető érzelemszabályozás kerül előtérbe. Később mélyebb önismereti munka, a kapcsolati minták átalakítása és az érzelmi józanság válik fontossá. Hosszú távon a felépülés természetesebben beépül az ember identitásába, döntéseibe és kapcsolataiba. A folyamat nem egyenes vonalú: új élethelyzetekben korábbi nehézségek ismét megjelenhetnek.

A szülővé válás különösen érzékeny átmenet. A gyermek érkezése felboríthatja a korábban kialakított napirendet, csökkentheti a támogató közösségre és az önmagunkra fordítható időt, és fokozhatja a stresszt. A szülő azonban nem tud tartósan jelen lenni a gyermek életében, ha közben elhanyagolja saját felépülését. A józanság előtérbe helyezése ezért nem a gyermek háttérbe szorítását jelenti, hanem a biztonságos szülői jelenlét alapját.

A felépülő szülőnek egyszerre több identitást kell összehangolnia: felépülő ember, anya vagy apa, társ, munkavállaló, barát és önálló személy. A szülővé válás után sokan elveszítik kapcsolatukat korábbi érdeklődési területeikkel és társas kapcsolataikkal. Mások a munkába, teljesítménybe vagy állandó elfoglaltságba menekülnek, és a szerhasználat helyére új kényszeres működés kerül.

A könyv szerint a tökéletes egyensúly sokszor elérhetetlen. Reálisabb cél a változó élethelyzetekhez alkalmazkodó, elég jó egyensúly kialakítása. Bizonyos időszakokban a gyermek, máskor a munka, az egészség vagy a felépülés igényelhet több figyelmet.

A felépülés során megtanult készségek egyben általános életvezetési eszközök is. Ilyen az elfogadás, a segítségkérés, a kontrollálható és nem kontrollálható dolgok elkülönítése, az érzelmek felismerése, a támogató személyek felkeresése és a problémák kisebb lépésekre bontása.

A Felépülő szülők legfontosabb üzenete, hogy a felépülés és a szülőség nem egymással versengő feladatok. A tartós józanság teszi lehetővé a valódi, kiszámítható és érzelmileg elérhető szülői jelenlétet. A gyermek önmagában nem tudja józanon tartani a szülőt, és nem is szabad ilyen felelősséget kapnia. A szülő feladata saját felépülési rendszerének fenntartása.

A felépülő szülőnek nem kell tökéletesnek lennie. A gyermek számára fontosabb a következetesség, az őszinteség, a felelősségvállalás, a hibák kijavítása és a segítségkérés képessége. A könyv reményteli szemlélete szerint a felépülés nem csupán a szerhasználat megszűnését jelenti, hanem lehetőséget ad egy biztonságosabb családi kultúra, hitelesebb kapcsolatok és új generációs minták kialakítására.

A kötet megjelenése a 2026. október 20-i EGy.9 konferenciára várható.