„GYEREKKOROM KÉPE A GÖRCSBE RÁNDULT GYOMOR, DE MÁR NEM ÉRDEKEL, HOGY APÁM ALKOHOLISTA VOLT”

Ő sem úgy indult az életben, hogy alkoholista lesz, ő sem állt sorba ezért. Azt, hogy emberileg, így apaként sem funkcionált, az nemcsak az én tragédiám, hanem az övé is.

…nem volt egyetlen felnőtt sem körülöttem, akire számíthattam, akiben megbízhattam – szerintem ez a legfontosabb, nem az alkoholizmus.

…már nem érdekel, hogy apám alkoholista volt, már el tudom magamtól vonatkoztatni; ez nem rólam szól, ez nem az én személyiségem része, és nem kell mindig azzal foglalkozni, hogy ez alapján ítélnek meg.

Tovább