Részlet a cikkből

Az álnéven írt kötetben a maga nyers valóságában jelenik meg, milyen felnőni egy alkoholista és pszichiátriai kezelés alatt álló apa és egy olyan anya mellett, aki nemcsak passzívan tűrte férje szenvedélybetegségét, de képtelen volt érzelmi támaszt nyújtani gyerekeinek. „Amit otthonról hozok az az, hogy én nem számítok” – írja Mattik Dóra. Bizonytalanság, láthatatlanság, a világba vetettség magánya, szégyen – ez jutott osztályrészül neki, akit minden egyes korty egyre távolabb taszított a saját gyerekkorától.

Részlet a cikkből

„Mikor kamaszként felfedeztük a testvéremmel, hogy anya iszik, kértünk felnőtt segítséget, próbáltunk beszélni családi barátokkal, hozzátartozókkal, de abszolút elzárkóztak előle, nem segített senki. Sok felnőttől kaptuk azt, hogy miért nem segítünk anyánknak, miért nem oldjuk meg a baját, később azt, hogy miért nem költözünk vissza hozzá, mert biztos azért iszik, mert mi magára hagytuk. Nekem máig az a legnagyobb sebem, hogy a felnőttek ilyeneket mondtak. Nagyon sokáig azért sem mertem az életemben bármi nagyobbat meglépni, mert féltem otthonról elköltözni, mondván, ha elmegyek, akkor anya hamarabb fog meghalni.

Részlet a cikkből

Az Apa, anya, pia – Hogyan találhatják meg szenvedélybeteg szülők felnőttgyermekei mégis a boldogságot? című kötet idén látott napvilágota Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondozásában. A kötet kézbevételebátran ajánlható mind a laikusok, mind a segítő szakmában tevékenykedőkszámára. Már csak azért is, mert bár sajnálatos módon hazánkbanis számos családot érint a szenvedélybetegség, a témával kapcsolatosmagyar nyelvű szakirodalom mindeddig nem jelent meg.

Részlet a cikkből

A KSH adatai szerint 379 ezerre becsülhető hazánkban az alkoholisták száma. Ez azt jelenti, hogy a magyar lakosságnak körülbelül 4%-a szenved az alkohol okozta függőségben, akiknek a gyermekei szintén áldozatai a szüleik szenvedélybetegségének.A WHO adatai alapján Magyarország világviszonylatban a 8. helyen áll az alkoholfogyasztás terén, azonban nagyon kevés szó esik a szenvedélybetegség egyik legnagyobb áldozati csoportjáról: az alkoholfüggőségben szenvedők gyermekeiről.

Részlet a cikkből

Statisztikák megerősítik, de tőlük függetlenül is világosan látszik, hogy az alkoholizmus általában transzgenerációs betegség, egy felmenőnél valószínűleg már előfordult. A hajlam maga fiziológiailag, lelkileg, de elsősorban kapcsolatilag öröklődhet. Alkoholista családról beszélünk, és nem alkoholista emberről azért is, mert a függőség az egész családot megbetegíti. A családtagok ilyenkor olyan stratégiákat fejlesztenek ki, amelyek a probléma megoldására irányulnak ugyan, de nem hogy csökkentik a kockázatot, hanem éppen növelik.

Részlet a cikkből

Ahogy az alkoholizmussal kapcsolatos előző könyvrecenziómban is írtam, bár csak közvetetten vagyok érintett, sosem éreztem magaménak a témát mindaddig, amíg munkamegbízás során megismerkedtem a szenvedélybetegekkel (különös tekintettel azok felnőtt gyermekeivel) foglalkozó Fogadó nevű szolgálatot és annak kimondhato.hu nevű weboldalát vezető Frankó Andrással (…). Míg az előző könyv egy saját élményű vallomás volt, az Apa, anya, pia a laikus érdeklődők számára is teljesen érthető, megrázó vallomásokat tartalmazó, (…) a megfelelő szakmai segítségnyújtás fontosságáról, egy izgalmas önismereti teszttel és az AVOKÁVÓ fantázianevű 7 lépéses segítő program részletes leírásával.

Részlet a cikkből

„Öröklődik”-e a szenvedélybetegség? Mi növeli, és mi csökkenti a függőség kialakulásának kockázatát? (…) 2019. október 10-én tartotta második, a szenvedélybetegség témájában rendezett konferenciáját a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata. Csokorba gyűjtöttük az elhangzottak legfontosabb tanulságait:
1. Ha tabu marad, a betegség átveszi a hatalmat.
2. A bagatellizálás öl, butít és nyomorba dönt.
3. A rossz gyermekkor mindig mély seb…
4. …de a rossz gyermekkor nem feltétlenül kényszerpálya!

Részlet a cikkből

Alkoholizmus, drog-, gyógyszerfüggőség, dohányzás, esetleg játékszenvedély. Többnyire ezeket soroljuk – laikusként – a káros szenvedélybetegségek körébe, noha ide tartozik például a kényszeres vásárlás, a szexfüggőség vagy a munkamánia is, a számítógép- és internetfüggőség is, sőt, az evészavarok is. Azon függőségekről, melyekről azt gondoljuk, hogy kevéssé káros (az egészségre), az nem is szenvedélybetegség, pedig – akár a kémiai szerek által kiváltott addikciók -, úgy az ún. viselkedési függőségek is komoly hatást gyakorolnak a családtagok, a szűkebb környezet, de leginkább a gyerekek életére.

Részlet a cikkből

Ott ül a nappali közepén egy nagy és félelmetes dinoszaurusz, de senkinek sem szabad róla tudomást vennie. Ezzel a képpel írható le legpontosabban, miként érzékelik a kisgyermekek azt a légkört, amelyet a szülő alkoholizmusa teremt a családban. A probléma súlyosságát jelzi, hogy a héten kifejezetten erre fókuszálva tartott szakmai konferenciát az elfeledett gyermekekért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálata. Jelenleg ugyanis nincs sem speciális képzés a gyermekeket segítő szakemberek részére, sem elfogadott stratégia vagy koncepció az alkoholprobléma átfogó kezelésére.

Részlet a cikkből

Az Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna kényes és fájdalmas témákat feszeget. A családon belüli elhanyagolás, az érzelmi, a fizikai és a szexuális bántalmazás olyan élmények, amelyek alapvetően határozzák meg gyermek- és felnőttkorunkat.

Hogyan éli meg a gyermek a bántalmazás különböző formáit, milyen mechanizmusok segítik abban, hogy túlélje a vele történteket? Milyen hosszú távú érzelmi, kapcsolati, kognitív és biológiai hatásai lehetnek a bántalmazásnak?

Részlet a cikkből

A politikai oldal vizsgálatához fontos feltenni a kérdést, hogy miért érdemes tagadni a probléma létét? Miért nehéz kimondani, hogy mára ez népbetegség? A szakmai érdekek megtörnek ott, ahol a politikai akarat nem találkozik velük. Jelenleg rendkívül gyenge lobbiképességgel rendelkezünk. Nagyon kis eséllyel vagyunk képesek képviselni azokat az embereket, akiket amúgy nem képvisel senki. Az elmúlt évtizedben látok némi javulást a témában. Nagyobb teret kapnak a szenvedélybeteg emberek segítésében elkötelezett szolgálatok. Állami támogatásban is részesültünk, például a Nemzeti Kulturális Alap segítségével folytatni tudtuk a programunkat, így legalább nem kellett feladnunk az eddig elért eredményeinket.

Részlet a cikkből

Több lett a szenvedélybeteg?
Valószínűnek tartom, hogy sok esetben a pandémia okozta stressz, félelem, bezártság csupán felgyorsította azt a folyamatot, ami az érintetteknél egyébként is bekövetkezett volna. Hogy kik az érintettek? Gyakorlatilag bárki. A genetikai hajlam mellett a gyerekkori traumák, későbbi negatív élmények is komoly szerepet játszhatnak a szenvedélybetegség kialakulásában. A gyűlésre járók legtöbbjéről soha nem mondanánk meg, hogy alkoholista. Tanítók, művészek, alacsonyabb vagy magasabb beosztású alkalmazottak, vállalkozók, kortól nemtől függetlenül, akik a lelki fájdalomcsillapítás rossz formáját választották

cikk 1. része
cikk 2. része

Részlet az írásból

“A felnőttek többsége nem gondolkozik azon, mit is jelent az, amikor a gyermekek először érintkeznek az alkohollal. Ám feltétlenül tudniuk kell a következőket:
• A gyermekek idegrendszere sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké – már 0,5 ezrelék véralkoholszint mellett is elveszíthetik az eszméletüket. Alkoholmérgezés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni! (…)
• A kisebb gyerekeknél hiányzik az egyébként annyira jellemző mámoros kezdeti fázis. A gyermek váratlan hirtelenséggel képes éber állapotból mély kábulatba esni.”

Részlet a cikkből

Dániel tizennyolc éves korára már keményen ivott, az alkohol volt a megoldás mindenre, nem tudta elképzelni az életét ivás nélkül. Az apja, János, ekkor próbált végleg felgyógyulni hosszú évtizedek óta tartó alkoholizmusából. Másfél évvel később fia is követte a felépülés útján, később mindketten segítő szakemberek lettek az ivással töltött évek hatására. Nemrég közösen hoztak létre egy speciális felépülési központot, hogy segítséget nyújtsanak a józanodni vágyóknak.

Részlet a cikkből

A novella terjedelmű kis kötet egyszerre vezet el egy képzeletbeli és egy nagyon is valóságos világba, ahol a gyermekét egyedül nevelő anya és a láthatóan bajban lévő gyermek láttán mindenki elfordítja a tekintetét. Elekes Dóra a saját élményeket illetően nem túl bőbeszédű, amint mondta, elsősorban mint irodalmi szövegkísérlet érdekelte ez a téma. Arra volt kíváncsi, lehet-e írni az alkoholizmusról szentimentalizmus és tanító szándék nélkül, humoros, gyerekek számára is átélhető és emészthető nyelven.

Részlet a cikkből

Ma Magyarországon hozzávetőlegesen nyolcszázezer-egymillió alkoholista él. Hozzávetőleg, hiszen pontos számot nem tudunk, sok eset rejtve marad. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat számításai szerint körülbelül 400 ezer gyerek élhet olyan családban, ahol egyik vagy mindkét szülő szenvedélybeteg. Róluk azonban senki nem beszél, még a nemzeti alkoholstratégia sem említi őket. Ezért is számít hiánypótló alkotásnak a máltaiak kiadásában megjelent, Apa, anya, pia – Hogyan találhatják meg a szenvedélybeteg szülők felnőtt gyermekei mégis a boldogságot? című könyv.

Részlet a írásból

A szenvedélybetegség, a droghasználat, az alkoholfogyasztás lehet az erőszak következménye is. Sok ember, akiknek nagy fájdalmat okoztak, vagy azt az érzést ültették el bennük, hogy nem szeretik őket, alkoholhoz vagy drogokhoz menekülnek. Sokan, akiket gyermekkorukban rossz élmények értek, hasonló módon keresnek megoldást.

Részlet az írásból

Annak érdekében, hogy a lehető legteljesebb életet tudjuk élni, érdemes betartani a képen található 9 darab pontot.

Részlet az írásból

Minden embernek joga van a megalapozott, részrehajlásmentes információra és nevelésre – az élet kezdetétől fogva – az alkoholfogyasztásnak az egészségre, a családra és a társadalomra ható következményeiről.

Minden gyermeknek és fiatalnak joga van felnőtté válása során az alkoholfogyasztás negatív következményeitől való védelemhez, és az alkoholos italok reklámozásától való védelemhez.

Részlet az írásból

Meglehetősen sok köze van a szenvedélybetegségnek az erőszakhoz. Mindenekelőtt a gyermekeket érinti a testi vagy lelki erőszak, ha az egyik szülő vagy mindkettő szenvedélybetegségben szenved.

Azok a gyerekek, akik szenvedélybetegséggel terhelt családban nőnek fel, a családi levegőt, atmoszférát gyakran hidegnek érzik, barátságtalannak, kiszámíthatatlannak, erőszakosnak, hazugnak, szomorúnak és feszültnek.

Részlet az írásból

Sok gyermek érzi magát hibásnak, szégyelli magát, ha valamelyik szülője már megint berúgott. Az egész helyzet nagyon megviseli őket.
Elkeseredettek és gyakran szomorúak, mert sokszor kell csalódniuk, és nem tudják, hogy miért.
Sokszor pedig egyszerűen csak tehetetlenek, mert nem tudják, hogy lesz tovább, és nem bíznak meg magukban, mert nem tudják az otthoni helyzetet megváltoztatni.